A magyar településfejlesztés története a rendszerváltozás után új fejezetet nyitott, amikor a nyugat-európai gyakorlatban bevált módszerek és eszközök adaptálása megkezdődött hazánkban. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszott egy szakmai társaság, amely francia szakértelem és tapasztalat alapján honosította meg a korszerű városfejlesztési megközelítéseket Magyarországon.
Az 1990-es évek elején a francia állami fejlesztési pénzintézet, a Caisse des Dépôts et Consignations szakmai közreműködésével jött létre az a szervezet, amely a SCET Magyarország Városfejlesztő Rt néven kezdte meg működését. A francia anyavállalat nem véletlenül vált e kezdeményezés támogatójává, hiszen maga is meghatározó szerepet töltött be a második világháború utáni Franciaország városépítésében, olyan emblematikus projektek megvalósításában, mint a párizsi Défense negyed vagy a Stade de France nemzeti stadion.
A tudástranszfer eredményeként olyan eszközök kerültek be a magyar gyakorlatba, amelyek korábban ismeretlenek voltak a hazai szakmában. A Városfejlesztés Zrt. jogelődje által bevezetett módszertan magában foglalta a komplex városfejlesztési akcióterv koncepcióját, az akcióterületi terveket, valamint az integrált városfejlesztési stratégiák kidolgozását. Ezek az eszközök nem pusztán elméleti konstrukciók maradtak, hanem beépültek a szakpolitikai iránymutatásokba és a jogszabályokba is.
A gyakorlati tapasztalatokat elsőként a középső-ferencvárosi rehabilitáció során szerezték meg a szakemberek. Ez a terület teljes átalakuláson ment keresztül, és a 73 hektáros, mintegy húszezer lakosú városrész fejlesztése mintaértékűvé vált. A SEM IX Városfejlesztő Rt tevékenysége során alkalmazott megoldások bizonyították, hogy a piacgazdasági környezetben is megvalósíthatók a közszféra komplex fejlesztési elképzelései megfelelő szervezeti és finanszírozási keretek között.
A sikerek hatására vidéki városokban is elindultak hasonló kezdeményezések. Zalaegerszegen, Mosonmagyaróváron, majd később számos további településen készültek el azok a fejlesztési tervek, amelyek konkrét eredményekben is megmutatkoztak. Zalaegerszeg városközpontja megújult, Mosonmagyaróvár Moson városrésze átalakult, és megépült a Nyugat-Dunántúli Régió első modern élményfürdője is.
A tulajdonosi szerkezet 2000-es évek eleji változása után a társaság magyar szakemberek kezébe került, és nevét Városfejlesztés Zrt-re változtatta. Ez azonban nem jelentett törést a folyamatosságban, a korábban kialakított módszertan továbbfejlesztése és szélesebb körű alkalmazása folytatódott.
Az Európai Uniós források megjelenése újabb lehetőségeket teremtett a településfejlesztésben. A 2014-2020-as többéves pénzügyi keret időszakában Zala megye, Nagykanizsa és Szombathely fejlesztése épült a társaság által készített tervekre. Nógrád megyében a területfejlesztési koncepciók megteremtették az alapját a 21-es főút gyorsforgalmi úttá történő átépítésének.
A településfejlesztési eszköztár kialakításának jelentősége túlmutat az egyes projekteken. Olyan általánosan használható módszertan jött létre, amely országszerte alkalmazhatóvá vált kisebb és nagyobb városokban egyaránt. Szécsényben, Bátonyterenyén, Balassagyarmaton, Sajószentpéteren és Üllőn is ezekre az eszközökre építve formálódik a települések jövője.
A több mint két és fél évtizedes szakmai munka eredményeként olyan városfejlesztési kultúra gyökerezett meg Magyarországon, amely összekapcsolja a közösségi célokat a piaci mechanizmusokkal, és európai színvonalú eszközökkel szolgálja a magyar településfejlesztést.
More Stories
Női cikluszavarok és hormonális problémák természetes kezelése gyógynövényekkel
Hogyan válasszuk ki a megfelelő oktatási intézményt gyermekünknek?
A premenstruációs szindróma természetes kezelése gyógynövényekkel és életmódváltással